Itt találod a videó szöveges változatát
Elhiszem, hogy Te is mindig biztonságban szeretnéd tudni a gyermekedet, megóvni a veszélytől, ám eközben biztosítanunk kell számukra azt is, hogy folyamatosan új dolgokat fedezhessenek fel, aminek velejárója, hogy megismerkedik a testi vagy fizikai képességeinek a határaival.
A kisbabád tehát egyfelől szeretné felfedezni a világot, másfelől azonban szüksége van a biztonságra, illetve, hogy biztonságban érezze magát. Legyél ott vele, mellette, lendítsd tovább a fantáziáját, motiváld őt az újragondolásra, de nem kell feltétlenül mindig közbelépni. Néha csak ülj ott a mellette, a kúszó-mászó, a világot felfedező gyermeked mellett.
Akár egész nap is lehettek csöndesebbek, mert ő akkor is fejlődni fog. A körülöttetek lévő tárgyak felfedezésével tölti majd el az idejét.
(Később, amikor már ül, áll, járkál, szüksége lehet sokkal több, napi mondókára, dalra, beszélgetésre, de az sem baj, ha akkor is lesznek ilyen nyugalmasabb, csendesebb időszakok. Nem szükséges mindig valamilyen ingert biztosítani neki. Teszi, amit kell főleg, amikor még kúszó-mászó időszakát tölti.)
Amikor az én babám ebbe az időszakba érkezett, akkor bizony voltak csendes napjaink. Ilyenkor rendszerint leültem mellé, olvastam vagy valamilyen hanganyagot hallgattam. Tudta, hogy vele vagyok, segítek, ha kell, de se neki, se magamnak nem adtam folyamatosan feladatot, ingert. Egyszerűen csak éltünk egymás mellett, mindenki tette a dolgát. Figyeltem arra, hogy a házimunka, a főzés ne töltse ki teljesen az időt. Nekem is szükségem volt arra, hogy ajándékként tekintsek erre az időre, amit magamra fordíthatok úgy, hogy közben a gyermekem mellett vagyok.